neoAngi 2008.07.23. 00:57:30

Szerintem feltétlen fontos, hogy készüljünk a szülésre. Bár én még nem éltem át, de azt hiszem, akkor olyan dolgok történnek velünk, mint soha máskor, és az élmény, az akkor átélt események örökké bennünk és a gyermekünkben fognak élni. Ezért úgy gondolom, hogy nem mindegy, hogyan, kikkel és hol éljük át.
Én nagyon féltem a szüléstől. Már ha belegondoltam, elborzadtam. Mivel nem vagyok már tizen- sőt huszonéves sem :) , a gyerekvállalás küszöbére értem. Nem akartam ilyen félelmekkel belevágni a babaprojectbe. Úgy gondoltam, ha az egész várandóság alatt rettegni fogok, akkor az kihat majd a babára. Ezért elhatároztam, hogy leküzdöm a félelmeket. Elmentem kineziológushoz. A negyedik alkalom után azt mondta, hogy rendben vagyok. Nem tudom, hogy csinálta, de tényleg elszálltak azok a gondolatok, amik a szüléssel kapcsolatban régebben felmerültek bennem.
A következő lépés, hogy megtaláljuk a nekünk megfelelő személyt, aki velünk lesz a szülés alatt. Fontosnak tartom, hogy bízzunk benne, és szimpatikusnak találjuk mindketten a párommal. Nem szeretnék bizonytalanságban és feszengve szülni. Azt szeretném, ha a segítőnk mindenben partner lenne, és ha hagyná, hogy a saját ritmusomban (azaz a baba ritmusában) haladjon minden.
Szülésfelkészítőkre is szeretnék elmenni, mert bár sokat olvasok és hallok e témával kapcsolatban, nagyon sok kérdésem lenne még. Kíváncsian várom, hogy a blog milyen újabb válaszokat és lehetőségeket fog adni nekem.